EN 2005 Fel -

HAKSER 2006

A HATÓSÁGI KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER
(HAKSER)
2006. évi jelentése

Szerkesztette: Kerekes Andor (OSSKI)

Készítették: Bujtás Tibor (PA Zrt), Glavatszkih Nándor (OSSKI), Guczi Judit (OSSKI), Hetényiné Pap Viktória (Bács-Kiskun M. ÁÉEÁ), Kelemen Mária (ÁNTSZ Tolna M. Int.), Kerekes Andor (OSSKI), Nagy Zoltán (PA Zrt), Ranga Tibor (PA Zrt), Rozmanitz Péter (ADV KVF), Tarján Sándor (OÉVI), Vancsura Péter (ADV KVF), Vilimi József (Tolna M. ÁÉEÁ)

OSSKI, Budapest, 2007. július

a teljes jelentés Microsoft Word formátumban letölthető


Összefoglaló

A paksi atomerőmű térségében az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium intézményei az atomerőmű üzemi környezeti ellenőrző rendszerével együttműködve végzik akörnyezet sugárvédelmi ellenőrzését az Országos Atomenergia Bizottság 1981. évi határozata alapján.

A hatósági laboratóriumok kibocsátási és környezeti mérési eredményei, valamint a Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) néhány fontos üzemi, meteorológiai és környezeti kibocsátásra vonatkozó adata rendszeresen, off-line formában kerül számítógépes tárolásra, majd feldolgozásra. Az adatfeldolgozás az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi KutatóIntézetben (OSSKI) kialakított HAKSER Adatgyűjtő, Feldolgozó és Értékelő Központban történik.

2006-ban a mérési eredmények száma a korábbi évekénél – elsősorban az összes-béta mérések számának csökkenése miatt – a korábbi évekénél valamelyest kisebb, 6321 volt.

Az atomerőmű a Duna jobb partján, attól kb. 2 km távolságban helyezkedik el. A hűtésre használt dunavíz a hidegvíz csatornán (V1 mintavételi pont) kerül az atomerőműbe (vízforgalom: kb. 4∙105 m3/óra). Afelhasznált hűtő- és más ipari víz a melegvíz csatornán (V2 mintavételi pont), míg a kutakból táplált vízellátásból származó kommunális (WC, mosoda, laboratórium stb.) szennyvíz (napi 1500 m3, V3 mintavételi pont) tisztítás után kerül a melegvíz csatorna torkolatába, s onnan a Dunába.

A légnemű radioaktív anyagok kibocsátása 2 db 100 m magas kéményen történik, ezek légforgalma egyenként 500-600 ezer m3/óra.

2004-ben megtörtént a kibocsátáskorlátozás és ellenőrzés új rendszerének bevezetése az atomerőműben, eszerint a kibocsátási adatokat a dózismegszorításból (90 µSv) származtatott nuklid- és kibocsátási útvonal specifikus határértékekkel kell összevetni. Az így kapott arányszámok összege adja az ún. kibocsátási határérték kritériumot, amelynek 1-nél kisebbnek kell lennie.


A Paksi Atomerőmű légnemű radioaktív kibocsátásában számottevő – 0,5 %-nál nagyobb - súllyal szereplő radionuklidok 2006-ban:

Radionuklid 14C (CO2) 41Ar 88Kr 137Cs 131I (elemi) 87Kr 60Co 106Ru 144Ce 3H (HTO) 135Xe Határérték kritérium
Kibocsátás 47 GBq 6,7 TBq 0,53 TBq 9,4 MBq 2,1 MBq 0,42 TBq 7,8 MBq 3,1 MBq 11 MBq 2,7 TBq 1,3 TBq 0,00063

A folyékony radioaktív kibocsátás ellenőrzése a gyűjtőtartályokból, valamint a vízvételi (V1) és vízelvezető (V2, V3) csatornákból vett minták vizsgálatára terjedt ki.

A vízzel kibocsátott aktivitás meghatározása megbízhatóan az ellenőrző tartályokból leeresztett vizek mérésével történik. A 2006. évi, vízzel kibocsátott aktivitásokban számottevő – 1 %-nál nagyobb súllyal szereplő – radionuklidok:

Radionuklid 3H 60Co 137Cs 134Cs 106Ru 65Zn 59Fe 103Ru Határérték kritérium
Kibocsátás 24 TBq 390 MBq 69 MBq 24 MBq 13 MBq 28 MBq 28 MBq 13 MBq 0,0016

A kibocsátásokra vonatkozó hatósági korlátkihasználás látható az alábbi táblázatban:

Kibocsátás Határérték kritérium
Légnemű 0,00063
Folyékony 0,0016
Összesen 0,0022

Látható, hogy a kibocsátási határérték kritérium értéke több mint két nagyságrenddel kisebb 1-nél.


A 2006. évi villamosenergia termelésre (1 GW.év egységre) normált radioaktív kibocsátásokat nemzetközi összehasonlításban mutatja be az alábbitáblázat:

Kibocsátás Mennyiség Hatóságilag elfogadott UNSCEAR (1995-1997)
légköri nemesgáz összesen [TBq] 13 13
  aeroszol összesen [GBq] 0,53 0,13
  3H (HT + HTO) [TBq] 2,1 2,4
  14C (CO2+szerves) [TBq] 0,42 0,22
  jódok (131I egyenérték) [GBq] 0,023 0,17
folyékony korróziós és hasadványtermékek összesen [GBq] 0,80 8,1
  3H [TBq] 16 19

Látható, hogy a paksi erőműnél a folyékony kibocsátásoknál és a légnemű kibocsátások egyes komponenseinél az adatok a világátlagok alattiak voltak 2006-ban.


A normál időszaki környezeti ellenőrzések során – a korábbi évekhez hasonlóan - a levegőben csak néhány alkalommal sikerült atomerőműi eredetű szennyeződést (60Co és 137Cs) kimutatni.

A környezeti minták többségénél - a talaj, szedimentum minták kivételével - a csernobili eredetű szennyeződés gyakorlatilag már nem volt mérhető. (A felszíni vizek üledék mintáiban, ill. a talajban a csernobili eredetű 137Cs-koncentrációja az alapszintet még valamelyest meghaladja.)

A Duna rendszeres monitorozása az erőmű előtt Paksnál és Dunaföldvárnál, utána pedig Gerjennél, Kalocsánál, Bajánál és Mohácsnál történik. Itt paksi eredetű radionuklid nem volt kimutatható.

A környezeti dózisteljesítmény 20-30 %-os földrajzi, évszakos stb. ingadozása mellett az erőműből származó kis sugárterhelés méréssel nemmutatható ki.


A folyékony és légköri kibocsátásból becsült évi effektív dózis összege az erőmű közelében (3 km) 67 nSv volt, miközben a természetes háttér éves hazai értéke 3 mSv felett van és az erőműre vonatkozó hatósági dózismegszorítás 90 µSv. A vízi kibocsátásból származó sugárterhelés (24 nSv) aránya a teljes dózisnak mintegy harmada.

Az erőmű 30 km sugarú térségében kereken 210 ezer ember él. Az erőmű légnemű és folyékony kibocsátásaiból származó, az átlagos egyéni dózisértékek alapjánszámított kollektív dózis 2005-ben 0,6 személy ∙ mSv volt.


Valid HTML 4.01 Transitional

Revízió: 2002-02-24