|
|
|
Szerkesztette: Kerekes Andor (OKK-OSSKI)
Készítették: Bujtás Tibor (PA Zrt), Germán Endre (PA Zrt), Glavatszkih Nándor (OKK-OSSKI), Guczi Judit (OKK-OSSKI), Hetényiné Pap Viktória (Bács-Kiskun M. ÁÉEÁ), Horváth Nikoletta (ÁNTSZ Tolna M. Int.), Kelemen Mária (ÁNTSZ Tolna M. Int.), Kerekes Andor (OKK-OSSKI), Nagy Zoltán (PA Zrt), Rozmanitz Péter (ADV KVF), Tarján Sándor (OÉVI), Vancsura Péter (ADV KVF), Vilimi József (Tolna M. ÁÉEÁ)
OKK-OSSKI, Budapest, 2006. július
a teljes jelentés Microsoft Word 7.0 formátumban letölthető
A paksi atomerőmű térségében az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium intézményei az atomerőmű üzemi környezeti ellenőrző rendszerével együttműködve végzik a környezet sugárvédelmi ellenőrzését az Országos Atomenergia Bizottság 1981. évi határozata alapján.
A hatósági laboratóriumok kibocsátási és környezeti mérési eredményei, valamint a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság (PA Rt.) néhány fontos üzemi, meteorológiai és környezeti kibocsátásra vonatkozó adata rendszeresen, off-line formában kerül számítógépes tárolásra, majd feldolgozásra. Az adatfeldolgozás az OKK Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben (OKK-OSSKI) kialakított HAKSER Adatgyűjtő, Feldolgozó és Értékelő Központban történik.
2005-ben a mérési eredmények száma a korábbi évekénél – elsősorban az összes-béta mérések számának csökkenése miatt – a korábbi évekénél valamelyest kisebb, 6384 volt.
Az atomerőmű a Duna jobb partján, attól kb. 2 km távolságban helyezkedik el. A hűtésre használt dunavíz a hidegvíz csatornán (V1 mintavételi pont) kerül az atomerőműbe (vízforgalom: kb. 4∙105 m3/óra). A felhasznált hűtő- és más ipari víz a melegvíz csatornán (V2 mintavételi pont), míg a kutakból táplált vízellátásból származó kommunális (WC, mosoda, laboratórium stb.) szennyvíz (napi 1500 m3, V3 mintavételi pont) tisztítás után kerül a melegvíz csatorna torkolatába, s onnan a Dunába.
A légnemű radioaktív anyagok kibocsátása 2 db 100 m magas kéményen történik, ezek légforgalma egyenként 500-600 ezer m3/óra.
2004-ben megtörtént a kibocsátáskorlátozás és ellenőrzés új rendszerének bevezetése az atomerőműben, eszerint a kibocsátási adatokat a dózismegszorításból (90 µSv) származtatott nuklid- és kibocsátási útvonal specifikus határértékekkel kell összevetni. Az így kapott arányszámok összege adja az ún. kibocsátási határérték kritériumot, amelynek 1-nél kisebbnek kell lennie.
A Paksi Atomerőmű légnemű radioaktív kibocsátásában számottevő – 0,5 %-nál nagyobb – súllyal szereplő radionuklidok 2005-ben:
| Radionuklid | 14C (CO2) | 41Ar | 88Kr | 137Cs | 131I (elemi) | 87Kr | 60Co | 106Ru | 144Ce | 3H (HTO) | 135Xe | Határérték kritérium |
| Kibocsátás | 35 GBq | 5,2 TBq | 0,77 TBq | 2,1 MBq | 29 MBq | 0,40 TBq | 12 MBq | 2,5 MBq | 5,3 MBq | 1,8 TBq | 0,69 TBq | 0,00051 |
A folyékony radioaktív kibocsátás ellenőrzése a gyűjtőtartályokból, valamint a vízvételi (V1) és vízelvezető (V2, V3) csatornákból vett minták vizsgálatára terjedt ki.
A vízzel kibocsátott aktivitás meghatározása megbízhatóan az ellenőrző tartályokból leeresztett vizek mérésével történik. A 2005. évi, vízzel kibocsátott aktivitásokban számottevő – 1 %-nál nagyobb súllyal szereplő – radionuklidok:
| Radionuklid | 3H | 60Co | 137Cs | 134Cs | 106Ru | 65Zn | 59Fe | 103Ru | Határérték kritérium |
| Kibocsátás | 17 TBq | 510 MBq | 130 MBq | 59 MBq | 33 MBq | 28 MBq | 41 MBq | 14 MBq | 0,0017 |
A kibocsátásokra vonatkozó hatósági korlátkihasználás látható az alábbi táblázatban:
| Kibocsátás | Határérték kritérium |
| Légnemű | 0,00051 |
| Folyékony | 0,0017 |
| 0,0022 |
Látható, hogy a kibocsátási határérték kritérium értéke több mint két nagyságrenddel kisebb 1-nél.
A 2005. évi villamosenergia termelésre (1 GW . év egységre) normált radioaktív kibocsátásokat nemzetközi összehasonlításban mutatja be az alábbi táblázat:
| Kibocsátás | Mennyiség | Hatóságilag elfogadott | UNSCEAR (1995-1997) |
| légköri | nemesgáz összesen [TBq] | 9,4 | 13 |
| aeroszol összesen [GBq] | 0,73 | 0,13 | |
| 3H (HT + HTO) [TBq] | 1,3 | 2,4 | |
| 14C (CO2+szerves) [TBq] | 0,41 | 0,22 | |
| jódok (131I egyenérték) [GBq] | 0,18 | 0,17 | |
| folyékony | korróziós és hasadványtermékek összesen [GBq] | 1,0 | 8,1 |
| 3H [TBq] | 12 | 19 |
Látható, hogy a paksi erőműnél a folyékony kibocsátásoknál és a légnemű kibocsátások legtöbb komponensénél az adatok a világátlagok alattiak voltak 2005-ben.
A normál időszaki környezeti ellenőrzések során – a korábbi évektől eltérően – a levegőben sem sikerült atomerőműi eredetű szennyeződést kimutatni.
A környezeti minták többségénél – a talaj, szedimentum minták kivételével – a csernobili eredetű szennyeződés gyakorlatilag már nem volt mérhető. (A felszíni vizek üledék mintáiban, ill. a talajban a csernobili eredetű 137Cs-koncentrációja az alapszintet még valamelyest meghaladja.)
A Duna rendszeres monitorozása az erőmű előtt Paksnál és Dunaföldvárnál, utána pedig Gerjennél, Kalocsánál, Bajánál és Mohácsnál történik. Itt paksi eredetű radionuklid nem volt kimutatható.
A környezeti dózisteljesítmény 20-30 %-os földrajzi, évszakos stb. ingadozása mellett az erőműből származó kis sugárterhelés méréssel nem mutatható ki.
A folyékony és légköri kibocsátásból becsült évi effektív dózis összege az erőmű közelében (3 km) 73 nSv volt , miközben a természetes háttér éves hazai értéke 3 mSv felett van és az erőműre vonatkozó hatósági dózismegszorítás 90 µSv. A vízi kibocsátásból származó sugárterhelés (23 nSv) aránya a teljes dózisnak mintegy harmada.
Az erőmű 30 km sugarú térségében kereken 210 ezer ember él. Az erőmű légnemű és folyékony kibocsátásaiból származó, az átlagos egyéni dózisértékek alapján számított kollektív dózis 2005-ben 0,6 személy ∙ mSv volt.
 |
 |