| [Előző] [Fel] [Következő] |
Szerkesztette: Kerekes Andor (OSSKI)
Készítették: Bujtás Tibor (PA Rt), Déri Zsolt (OSSKI), Feil Ferenc (PA Rt), Germán Endre (PA Rt), Guczi Judit (OSSKI), Horváth Nikoletta (ÁNTSZ Tolna M. Int.), Ivó Mária (ADV KVF), Kelemen Mária (ÁNTSZ Tolna M. Int.), Kerekes Andor (OSSKI), Tarján Sándor (OÉVI)
A paksi atomerőmű térségében az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium intézményei az atomerőmű üzemi környezeti ellenőrző rendszerével együttműködve végzik a környezet sugárvédelmi ellenőrzését az Országos Atomenergia Bizottság 1981. évi határozata alapján.
A hatósági laboratóriumok kibocsátási és környezeti mérési eredményei, valamint a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság (PA Rt.) néhány fontos üzemi, meteorológiai és környezeti kibocsátásra vonatkozó adata rendszeresen, off-line formában kerül számítógépes tárolásra, majd feldolgozásra. Az adatfeldolgozás az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben (OSSKI) kialakított HAKSER Adatgyűjtő, Feldolgozó és Értékelő Központban történik.
2002-ben több mint 7000 mérési eredmény feldolgozására került sor.
A légnemű radioaktív anyagok kibocsátása 2 db 100 m magas kéményen történik, ezek légforgalma egyenként 500-600 ezer m3/óra.
| nemesgáz összes-béta aktivitás | 56 TBq |
| aeroszol összes-béta aktivitás | 227 MBq |
| összes jód (131I-egyenérték) | 86 MBq |
| 89Sr+90Sr | 0,097 MBq |
| 41Ar | 11,5 TBq |
| 85Kr | 0,145 TBq |
| 85mKr | 3,2 TBq |
| 88Kr | 1,31 TBq |
| 133Xe | 1,27 TBq |
| 135Xe | 1,11 TBq |
| 58Co | 125 MBq |
| 60Co | 127 MBq |
| 59Fe | 23,7 MBq |
| 110mAg | 47 MBq |
| 137Cs | 14,4 MBq |
Az atomerőmű a Duna jobb partján, attól kb. 2 km távolságban helyezkedik el. A hűtésre használt dunavíz a hidegvíz csatornán (V1 mintavételi pont) kerül az atomerőműbe (vízforgalom: kb. 4.105 m3/óra). A felhasznált hűtő- és más ipari víz a melegvíz csatornán (V2 mintavételi pont), míg a kutakból táplált vízellátásból származó kommunális (WC, mosoda, laboratórium, stb.) szennyvíz (napi 1500 m3, V3 mintavételi pont) tisztítás után kerül a melegvíz csatorna torkolatába, s onnan a Dunába.
A folyékony radioaktív kibocsátás ellenőrzése a gyűjtőtartályokból, valamint a vízvételi (V1) és vízelvezető (V2, V3) csatornákból vett minták vizsgálatára terjedt ki.
A melegvízcsatorna (V2) összes-béta aktivitás koncentrációja közel azonos volt a bejövő hűtővíz koncentrációjával, míg a szennyvíz (V3) csatornában - amely az atomerőművi hulladékvizek tényleges kibocsátási útvonala - ezekhez képest kb. 10...30-szoros összes-béta koncentráció alakult ki. Jóval nagyobb és erősen ingadozó a kikerülő szennyvíz (V3-csatorna) trícium koncentrációja. A vízzel kibocsátott aktivitás meghatározása megbízhatóan az ellenőrző tartályokból leeresztett vizek mérésével történt. A 2002. évi vízzel kibocsátott aktivitások a következők voltak:
| összes-béta aktivitás | 1,25 GBq |
| trícium | 21,9 TBq |
| 90Sr | 1,92 MBq |
(Erőművi eredetű alfa-sugárzó izotóp kibocsátást alfa-spektrometriai meghatározással nem mutattak ki.)
A kibocsátásra vonatkozó hatósági korlátok kihasználtsága (a tényleges kibocsátási értékek a hatósági kibocsátási korlátok %-ában) látható az alábbi táblázatban:
| Kibocsátás | [%] |
|---|---|
| Légnemű: aeroszol, összes-béta aktivitás | < 0,1 |
| nemesgáz, összes-béta aktivitás | 0,43 |
| jód (I-131-egyenérték) | < 0,1 |
| 89Sr + 90Sr aktivitás | 0,25 |
| Folyékony: hulladékvíz, összes-béta aktivitás | 8,5 |
| hulladékvíz, 90Sr aktivitás | 1,3 |
| hulladékvíz, trícium-aktivitás | 73* |
A 2002. évi villamosenergia termelésre (1 GW.év egységre) normált radioaktív kibocsátásokat nemzetközi összehasonlításban mutatja be az alábbi táblázat:
| Kibocsátás | Mennyiség | Hatóságilag elfogadott | UNSCEAR (1995-1997) |
|---|---|---|---|
| nemesgáz, összes-béta [TBq] | 35 | 13 | |
| aeroszol, összes-béta [GBq] | 0,14 | 0,13 | |
| légköri | 3H, (HT + HTO) [TBq] | 3,9 | 2,4 |
| 14C (CO2+szerves) [TBq] | 0,46 | 0,22 | |
| jódok (I-131 egyenérték) [GBq] | 0,054 | 0,17 | |
| folyékony | összes-béta [GBq] | 0,78 | 8,1 |
| 3H [TBq] | 13,7 | 19 |
Látható, hogy a paksi erőműnél a folyékony kibocsátások tekintetében az adatok a világátlagok alattiak, míg a légnemű kibocsátások komponensei kisebb-nagyobb mértékben meghaladják azokat.
A környezeti minták többségénél - a talaj, szedimentum minták kivételével - a csernobili eredetű szennyeződés gyakorlatilag már nem mérhető. (A felszíni vizek üledék mintáiban, ill. a talajban a csernobili eredetű 137Cs-koncentrációja az alapszintet még valamelyest meghaladja.)
A légköri aeroszol és fall-out vizsgálatok alapján elmondható, hogy a levegőben néhány alkalommal az üzem igen kismértékű - minden bizonnyal paksi atomerőművi eredetű - 60Co, 110mAg, 137Cs izotópot mutatott ki.
A Duna rendszeres monitorozása az erőmű előtt Paksnál és Dunaföldvárnál, utána pedig Gerjennél, Kalocsánál, Bajánál és Mohácsnál történik. Itt paksi eredetű radionuklid nem volt kimutatható.
A környezeti dózisteljesítmény 20-30 %-os földrajzi, évszakos stb. ingadozása mellett az erőműből származó kis sugárterhelés méréssel nem mutatható ki.
A fű-, növény-, tej- és húsmintákban nem lehetett atomerőművi eredetű radionuklidok jelenlétét kimutatni.
Az erőmű 2002. évi üzemelése során a környezet radioaktív szennyeződése miatt hatósági intézkedésre nem volt szükség.
A folyékony és légköri kibocsátásból becsült évi effektív dózis összege az erőmű közelében (3 km) 105 nSv, miközben a természetes háttér éves hazai értéke 3 mSv felett van és az erőműre vonatkozó hatósági dózismegszorítás 0,09 mSv. A vízi kibocsátásból származó sugárterhelés (26 nSv) aránya a korábbi évektől eltérően a teljes dózisnak mindössze negyedrésze.
Az erőmű 30 km sugarú térségében 210 ezer ember él. Az erőmű légnemű és folyékony kibocsátásaiból származó, az átlagos egyéni dózisértékek alapján számított kollektív dózis 2002-ben 0,8 személy . mSv volt.
Budapest, 2003. augusztus