A Paksi Atomerőműben történt üzemzavar következtében elsősorban radiojód (főként I-131), valamint radioaktív nemesgázok (főként Xe-133 és Kr-85m) kerültek ki a környezetbe az erőmű szellőzőkéményén keresztül.
Az ERMAH laboratóriumok a szokásos mintavételi és mérési program mellett április 11-től az üzemzavar esetleges környezeti hatásainak kimutatására speciális ellenőrző programot indítottak az OKK-OSSKI koordinálásával.
A laboratóriumok az erőmű 30 km-es környezetében április 24-ig 82 helyszíni mérést, illetve mintavételt és laboratóriumi analízist végeztek. Ezt kiegészítendő feldolgoztuk az ország egyéb területein végzett 54 mérés eredményeit is.
A levegő- (aeroszol és fall-out), talaj-, fű, tej- és ivóvízminták laboratóriumi, valamint a gammadózis-teljesítmény és kiülepedés helyszíni vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a környezetben általában nem volt tapasztalható a radioaktivitás szintjének emelkedése.
A I-131 jelenléte kis aktivitás-koncentrációban csupán a következő mintákban volt kimutatható: aeroszol 0,004-0,11 mBq/m 3 (Szekszárd, Budapest, Győr és Miskolc), talaj 1,8-5,7 Bq/kg (PAE A1 állomás), fű 0,28-4,3 Bq/kg (Tengelic, Tengelic-szőlőhegy és Dunaszentbenedek). Ezek a koncentrációk lényegesen kisebbek, mint a környezetünkben található természetes radionuklidok koncentrációi.
A gammadózis-teljesítmény adatok átlagos értékeket mutattak, szignifikáns emelkedést sehol nem tapasztaltunk.
Az erőmű környezetében élő lakosságnak a kibocsátási adatokból és aktuális meteorológiai viszonyok mellett becsült teljes sugárterhelése sehol sem haladta az egy-két tized mikro-Sv értéket (ld. alábbi táblázat):
|
Település |
Távolság (km) |
Irány |
Külső gamma- és inhalációs dózis |
Teljes dózis (mikro-Sv) |
|
Csámpa |
1,3 |
NY |
0,012 |
0,025 |
|
Dunaszentbenedek |
3,5 |
ÉK |
0,007 |
0,018 |
|
Paks (dél) |
3 |
É |
0,047 |
0,12 |
|
Paks (centrum) |
5 |
É |
0,028 |
0,073 |
|
Paks (észak) |
8 |
É |
0,0092 |
0,024 |
|
Uszód |
3,5 |
K |
0,0045 |
0,012 |
|
Tengelic |
11 |
DNY |
0,00074 |
0,0017 |
|
Szekszárd |
27 |
DNY |
0,00025 |
0,00059 |
A becsült sugárterhelés jellemző értéke azonban az erőmű 30 km-es környezetében mindössze egy-két század mikro-Sv körüli volt. (ld. alábbi ábrák). Összehasonlításként megjegyezzük, hogy hazánkban a lakosságot természetes forrásokból évente érő sugárterhelés átlagos nagysága 3100 mikro-Sv.
Az üzemzavarral kapcsolatban 7 dolgozó radioaktív belső szennyezettségének vizsgálatát végeztük el. A pajzsmirigyben található I-131 aktivitásból becsült lekötött effektív dózisok legnagyobb értéke 0,54 mSv volt, ami az éves foglalkozási dóziskorlátnak (20 mSv) kisebb mint 3 százaléka.
Az ERMAH laboratóriumok jelenleg is folytatják a speciális program szerinti környezet-ellenőrzést. Megállapítható, hogy a május 3-i erőműi technológiai rendellenességgel kapcsolatban a környezetben semmilyen radioaktivitás-emelkedés nem volt tapasztalható.
PAE_uz_zavar_J-I.doc
PAE_uz_zavar_J-II.doc
PAE_uz_zavar_J-III.doc
 |
 |